Vágó szerszámok

A szikéket több néven is ismerjük, mint például, sniccer, tapétavágó, szőnyegvágó, művészkés, letörhető pengés kés. Felhasználási területüket nem igazán lehet bekategorizálni, rengeteg helyzetben és szakmában feltűnhetnek, szinte mindenki használja. A ház készülhet műanyagból vagy fémből és tartalmazhat egy fémből készült pengevezetőt is. A penge kinyomásához használt szerkezet lehet menetes vagy rugós kivitelű is. Ezek többségénél, amennyiben a penge éle kezd kicsorbulni, úgy a legfelső szegmenst letörve, egy új és éles élt kapunk, ezáltan nem kell egyből az egész pengét egy újra kicserélni. Egyik előnye a sniccereknek, hogy ha elhasználódott az összes szegmens a pengén, akkor elegendő csak a pengét kicserélni, nem szükséges egy új sniccer megvásárlása. 

A lemezvágó ollók mondhatni alapszerszámok a bádogosoknak vagy olyan szakembereknek, akik lemezek alakításával foglalkoznak. Nevéből adódóan különböző lemezek vágásához, darabolásához vagy alakításához használatos szerszám. Ezeknek az ollóknak két szembenálló vágóélük van, amik nem találkoznak egymással, hanem elcsúsznak egymás mellett, így darabolják az anyagot. Az élek kialakításának szempontjából több fajta lemezvágó olló létezik, amik közül az egyik leggyakoribb az egyenes lemezvágó olló. Két egyforma féllel rendelkeznek és egy csap által kerültek összerögzítésre. Ugyan a két kés egymás felé mozog, de nincsenek egy síkban, hézag van közöttük a vágáskor. Azért, hogy a lemezollóval eredményesen tudjuk a vágást elvégezni, elengedhetetlen a lemez helyes fogása. Mindazonáltal fontos, hogy az olló élei csak annyira legyenek szétnyitva ameddig még az olló biztonságosan fogható. A másik fontos szempont, hogy. a munkadarabra az élek mindig merőlegesen nézzenek. A vágás alkalmával a legkisebb erőkifejtést akkor lehet eredményezni, hogyha a kezek az olló szárai végén helyezkednek el. A forgócsap optimális meghúzásával elkerülhető, hogy a vágandó anyag az élek között elhajoljon. 

A csapszegvágó élei találkoznak egymással, nem úgy, mint a fentebb említett lemezvágó olló élei. Élei használat közben csorbulhatnak, de ezeket lehet a későbbiek folyamán élezni vagy akár cserélni is. Ennek a szerszámnak a használata során az erőkarnak is nagy szerepe van ez élek mellett. A csapszegvágók nagy része áttételesen működik, ami azt eredményezi, hogy akár tíz- vagy húszszorosan akkora erőt lehet kifejteni velük, mint egy átlagos méretű nyélpárral ellátott harapófogóval. A nyélpár majdhogynem 90 fokos szögben nyitható, mindeközben a pengék csak pár centire nyílnak szét. Létezik belőle ferde fejjel ellátott kivitel is, bár ezek nagy méretben nemigazán fordulnak elő, leginkább a nehezebben elérhető helyeken vehető haszna. A csapszegeken felül még számos dolog vágására is alkalmas, mint például csavarok, szögek vagy olyan dolgok, amiket egy kézi szerszámmal szinte lehetetlen lenne elvágni, elcsípni. A csapszegvágók 60 feletti HRC értékkel rendelkeznek. A HRC értékekkel az edzett szerszámok keménységét adják meg, minél nagyobb ez a szám, annál erősebb az adott szerszám. A kemény acélszerszámok 60 fölötti HRC értékkel rendelkeznek. A nyelük általában gumival borított.

A megfelelő fűrész kiválasztása függ az elvégzendő munkától. A hatékonyságát a pengék fogkialakítása határozza meg. Két csoportba sorolható, a markolattal ellátott, valamint a keretbe fogott. A markolattal ellátott fűrészek pengéje, általában széles és vastag anyagból készül. Némely univerzális típus esetén a pengék cseréje is megoldható. Előnyei közé tartozik, a különböző kötetlen alakok vágásának kivitelezése és a mondhatni korlátlan hosszúság. A keretes fűrészek pengéje viszont általában vékony és viszonylag hosszú, ezeket a keret teszi feszessé. A keret befolyásolja a vágás magassági méretét, távolságát és szélességét, viszont az előnye, hogy alkalmas különböző fogazatú pengék befogására. A rókafarkú fűrész talán a legelterjedtebb és legsokoldalúbb típusok közé tartozik. Hossz- és keresztirányú vágásokhoz használható, lemezek vagy a nagyobb méretű táblák darabolásához. A fűrész hossza általában arányos a fogazat sűrűségével. A rövidebbek leginkább puhább, míg a hosszabbak durvább fogazattal vannak ellátva. Két típust különböztetünk meg belőle az egyik a first fix, a másik pedig a second fix. A first fix gyorsabb munkákhoz használt, ahol nem látszik a vágási él, a second fix pedig olyan helyeken alkalmazható, ahol ezen élek láthatóak maradnak. A gipszkarton fűrész egy keskeny és hegyes pengével ellátott fűrész, amit többségében gipszkartonok-, valamint lyukak vágásánál használnak. A fogazat kialakítása meredek, ezáltal lehetővé a teszi a gyors, hatékony vágást és a por elvezetését is. Konnektor csatlakozó helyének kialakításához szintén tökéletes választás. A fémfűrészek a keretes fűrészek közé tartoznak, mivel pengéjük vékony és ezáltal hajlékony is, így a keret segítségével kerülnek megfeszítésre. A pengék általában cserélhetők, mint ahogyan a többi keretes fűrészeknél egyaránt, és tolási irányban vágnak. A fogai, a fafűrészekhez képest sokkal apróbbak, a fémek vágásához vannak igazítva. A japán kézi fűrész hajlékonyabb és rugalmasabb pengével készül, mint az Európában készült típusok. Ezek húzófűrészek, ami azt jelenti, hogy a húzómozdulat közben vágnak. Előnyei közé tartozik, hogy az éle nem csavarodik el a vágás közben, vékony pengekialakítása miatt kevesebb erőfeszítést igényelnek, valamint sima és tiszta vágást biztosítanak. Hossz- és keresztvágáshoz egyaránt alkalmasak.