Csiszolópapír
Általánosságban a kézi csiszolásról, csiszolópapírokról
A csiszolópapírt csiszolóvászon, vagy smirgli néven is ismerheti minden háztartás, vagy barkácsműhely. A csiszolópapíroknak a felületkezelésben van szerepük. Az anyagok felületének finom megmunkálására, számos területen használják. A festő-, a bútor-, a gépjármű-, a cipő-, a gumi-, a kerámia-, a karbantartó- és szolgáltatóipar, sőt a műanyagipar sem lehet meg nélkülük.
Szemcsék a csiszolópapír felületén
A smirglik felületén szemcsék helyezkednek el (amik vágó, maró éleket tartalmaznak), amiket ragasztóval rögzítenek a hordozó felületen. A hordozó felület lehet papír vagy vászon, esetenként szivacs. A szemcsék eltérő anyagúak és keménységűek. Ezek közül is a legkeményebbek a kerámiaszemcsék. Egy lépéssel puhábbak a természetes és szintetikus korund (alumínium-oxid kristály) szemcsék. A sorban a következő pedig a karborundum (szilícium-karbid), végül a legpuhább, ám legszívósabb a dinamikus igénybevételt jól tűrő cirkon (kémiai összetételét tekintve kristályos cirkónium-oxid). Felületi érdességük egészen a durvától (P-40), megy a nagyon finom-ig.(P-3000).
Smirgli felhasználási területei
Akár fával, akár fémmel dolgozunk, ha nagyon finom tapintású felületet szeretnénk elérni, azt csakis több lépésben/fázisban, csiszolópapírok segítségével tudjuk elérni. A megmunkálandó felületek anyagától függően, a különböző fázisokban használt szemcseméretű papírok eltérőek lehetnek. Más érdességű papírok kellenek pl. fa, illetve fémek felületi csiszolásához, és más pl. fényezni kívánt felületek esetében.
Faanyagok csiszolásának fázisai
Először durvább papírral kezdjük a csiszolást (P40 - P100), elvégezve az első fázist, majd felülettisztítás. Ezzel a durvább felületi egyenetlenségek lettek eltüntetve.
Jöhet a második fázis (P120 - P200). Itt már egy sokkal simább, kellemesebb tapintású felületet kapunk. Mondhatni előkészültünk a végső fázisra.
Harmadik fázis (P220 - tól). A végső, tökéletesen sima felület, kialakítása.
Az itt leírt 3 fázis nincs kőbe vésve, csupán tapasztalatokon alapuló, íratlan szabályokat jelentenek. Ami azt jelenti, hogy a csiszolásnak, ennek a 3 fázisának, minimum hogy meg kell lennie, de ha időnk engedi, illetve ha a munkánk minősége megköveteli, akkor lehet több is.
Faanyagokat kb. P400-as érdességű papírig szoktunk csiszolni. Ennél az érdességnél finomabb szemcseméretű papírokat inkább fémek esetében használunk.
Csiszolás közben védőmaszk használata kötelező!
Mivel ilyen finom méretű szemcséknél már nem túl nagy a szemcsék közötti "üregek" mérete, így a csiszolásból keletkező finom porral nagyon gyorsan eltömődik papírunk, illetve ezt a szemcseméretű száraz port már szűrni is nehéz, az átlagnál károsabb hatást jelent légzőszervünkre is (porálarc vagy egy komolyabb cserélhető szűrős maszk viselése ajánlott). Ezért kb. P500-tól már víz segítségével csiszolunk. Így kevésbé tömődnek be a papír szemcséi, nem keletkezik száraz por. Azokat a papírokat, amelyek alkalmasak vizes csiszolásra, vízpapírnak is nevezzük. Ezek akár P2000-es szemcsemérettel is rendelkezhetnek.
Eme kis értekezés átolvasása reméljük, segít eligazodni a csiszolópapírok világában, és segítséget nyújt a megfelelő papír kiválasztásában, amivel munkájából, vagy hobbijából a lehető legtöbbet hozhatja ki.
