Csavarkulcs
Egy megfelelő csavarkulcs segítségével rengeteg időt és energiát spórolhatunk meg munkánk során. Mivel számos fajta, típus és változat létezik belőlük, így a legcélszerűbb beazonosítása olykor nehézséget jelenthet. Mi viszont segítünk a csavarkulcsok közötti eligazodásban. A csavarkulcsok alapjában véve mechanikus szerszámok. Legfőképpen lapolt fejű csavarkötések szerelésénél használatosak, minden fajta kötőelem meghúzását és kilazítását lehetővé teszik. A csavaroknak számos fajtáját különböztetjük meg, különféle alakjuk, méretük ismert, valamint némelyek hornyokkal vagy síklapokkal vannak ellátva, ezáltal a csavarkulcsok fajtái is igazodnak a sok féle csavartípusokhoz. Fontos azonban, hogy mindig meggyőződjünk a használt szerszám alkalmasságáról az elvégzendő munka kapcsán, ugyanis egy nem megfelelő csavarkulcs akár munkánk eredménytelenségéhez vezethet. Számos változatukat különböztetjük meg pl.: villáskulcsok, dugókulcsok, imbuszkulcsok és körmöskulcsok.
A villáskulcsnak több típusa létezik és talán a leginkább ismert és elterjedt szerszám a kategóriában. A villáskulcs a csavar két szemközti lapját fogja, rendszerint 15 fokban van elforgatva a nyeléhez képest és egy U-alakú nyílással van ellátva. Ezek fejmérete lehet fix vagy állítható méretű. A csillagkulcs egy 12 szögű belső nyílással van ellátva, ezáltal mind a 6 lapján fogja meg a csavarfejet, így elkerülve a roncsolódást. 12 fokban van elforgatva a nyéltől. Két fajtája van, a sima és a racsnis. A csillag-villás kulcs az előbb említett kulcsok kombinációja. Egyik fele U-alakú nyílással, míg másik csillagalakú nyílással van ellátva. Ezen fajtából szintén, mint a fentebb említett csillagkulcs esetén két féle verziót különböztethetünk meg. A csillag-villás kulcsok lehetnek fixen hajlítottak, vagy dönthető fejűek és egyben racsnisok is.
A dugókulcsok következnek. E típus a nehezebben elérhető, szűk helyeken a leghatékonyabb. Egyes esetekben a hajtókar racsnival ellátott, ezáltal gyorsabb a hajtás sebessége is. A dugókulcsok a csillagkulcsokhoz hasonlóak, 12 szögűek és zártak. A hajtótengely egyik vége a dugókulcshoz csatlakozik a másik vége pedig a nyélhez. Az elemek egy négyszögletűre kialakított profillal kapcsolódnak egymáshoz. Ezen kialakított profil mérete kategorizálja a szerszámot. Léteznek negyed- háromnyolcados- fél- háromnegyed- és collos méretben egyaránt. Érdemes néhány szót ejteni a racsnis hajtószárakról. A racsnis hajtószár irányváltása lehet kilincsműves, vagy oldalfordítós. Az oldalfordítós verzió régebben volt elterjedt, manapság már inkább a kilincsműves verzió van használatban. A racsnival ellátott hajtószár segítségével nem kell lehúzni a dugókulcsot a csavar fejéről két húzás között, iránya egy kapcsoló segítségével könnyen és gyorsan állítható. A racsni fogakból áll, ami a fogaskerekekhez csatlakozik. Minél több fog van, annál kisebbet kell fordítani a nyélen, hogy az fordulást eredményezzen, ezáltal szűk helyek esetén előnyösebbek lehetnek. Egy példa a fogak számával kapcsolatban: egy 45 fogú racsni 8 fokonként kattan egyet, amíg egy 24 fogú 15 fokonként. A dugókulcsok elérhetők elemenként, illetve készletben is. Az alapkészlet elemei a racsnis hajtószár, a közép- és hosszú toldat, a csuklós toldat, a T szár és a dugók.
Az imbuszkulcs hatszögletű, belső kulcsnyílású csavaroknál használatos szerszám. Ezen csavarokat legfőképpen a bútoroknál, valamint kerékpároknál használják. Előnyei közé tartozik a csavar és az imbuszkulcs közti hat érintkezési sík, nyomaték leadás, amit a hajtószár hosszán kívül semmi nem befolyásol, kis méretű csavaroknál, valamint fej nélküli csavaroknál is használható. Érdemes azonban odafigyelni a szerszám minőségére a vásárláskor, mert egy rosszabb minőségű imbuszkulcsnál fennáll a veszélye annak, hogy a hatszög élei lekerekednek, ezáltal többet nem lesz használható. Létezik az imbuszkulcsoknak egy speciális fajtája is, aminél a hosszabbik szár végén egy úgynevezett Bondhus-golyó található. Ez lehetővé teszi a szerszám döntött használatát a csavar tengelyéhez képest.
A nyomatékszerszámok közé tartoznak a nyomatékkulcsok, nyomatéksokszorozók, valamint a nyomatékszögmérők. Ezek lehető teszik, hogy az általunk beállított nyomatékértékkel kerüljön meghúzásra az adott csavar, vagy egyéb esetben az adott nyomaték után mérhető legyen az elfordulási szög. Ezek a szerszámok például az autóiparban használatosak és hasznosak.
A körmöskulcsok nem feltétlen a mindennapos, sokkal inkább a speciális szerszámok közé tartoznak. Ettől függetlenül bizonyos területeken elengedhetetlen a használatuk. Ilyenek például a gallérok, gyűrűk és csapágyak szerelése. Sok esetben használatosak kerékpároknál és lánckerékanyáknál.