Leggyakoribb betörési módok - módszerek,
avagy miért fontos a megfelelően megválasztott zárbetét.
A zárbetét a védelm első vonala mellyel a betörő találkozik, ezért mindenképpen fordítson komoly figyelmet a zárbetét kiválasztására. Az alábbi sorokban bemutatatjuk a leggyakoribb betörési módokat, az ellenük történő védekezés lehetséges eszközeit, s mindenhol megjelölünk néhány típust, mely az adott betörési mód ellen védett, és a webáruházunkban megvásárolható.
Zárbetét fúrás - felfúrás
A módszer egyszerű, ám nem mondható sem gyorsnak, sem halkan elvégezhetőnek, mégis naponta hallani híreket, hogy ezzel a módszerrel jutottak be lezárt helyiségekbe. A módszer lényege abban rejlik, hogy fúrógép és fúróhegyek segítségével a zárbetétben lévő alkatrészeket olyannyira megrongálják, hogy azok feladatukat nem képesek ellátni, így akár egy egyszerű csavarhúzóval is nyithatóvá válik a zárbetét. Azonban mire a betörő ezen csavarhúzós állapothoz elér nem kis fáradtságába kerül, es nem kevés idejébe telik. A zárbetétek többsége rézből készül amelyről köztudott, hogy egy könnyen alakítható aránylag puha fém. Ez a tény a zárbetét kifúrásának szempontjából egy negatív dolog, de ezzel a gyártók is tisztában vannak, így mindegyik kínálatában megtalálhatóak a fúrás ellen védett zárbetétek. A fúrás ellen védett zárbetétek azt jelentik, hogy gyártás során a megfelelő helyeken keményfém alkatrészeket és/vagy keményfém erősítést kap. A keményfémnek az a feladata, hogy a fúróhegy zárbetétben történő haladását megnehezítse azaz a kifúrásához szükséges időtartamot kitolja. A fúrásvédett zárbetét nem azt jelenti, hogy nem lehet kifúrni!.. mindösszesen annyit, hogy nehezebben. Az előző megállapítás ellenére a védelem valós, mert az alapigazság itt is igaz: A betörőnek mindene van csak ideje nincs. Egyetlen dolgot azért megjegyeznék: használunk zárbetéteket olyan helyeken is ahol végiggondolva esély sincsen rá, hogy valaki is kifúrja. pl.: kertkapu, lépcsőházi bejárati ajtó.
Zárbetét törés
Ezen betörési mód az előzőnél sokkal több félelemre adhat okot ugyanis szinte zajtalanul, és gyorsan elvégezhető. A módszer lényege abban rejlik, hogy ha a zárbetét olyannyira kilóg az ajtó síkjából, hogy az egy fogóval megfogható, akkor azt egy megfelelő irányú és erejű mozdulattal ketté lehet törni. Ekkor a zárbetét a rögzítő furatnál kettétörik és a zárból eltávolíthatóvá válik. A még bezárt ajtó ezután egy speciális eszközzel kinyitható. Azért senki ne keseredjen el, ugyanis amennyire félelemre okot adó betörési mód ez, annyira egyszerű a védekezés ellene. A zárbetétet csak akkor lehet megfogni fogóval ha minimum 5-6 mm-t kilóg az ajtó síkjából. Egy megfelelően megválasztott méretű, vagy megfelelően védett zárbetétet nem lehet megfogni mert nem lóg ki többet mint 2mm.
A megfelelő méretű zárbetét: zárbetétek léteznek számos méretben, szimmetrikus és aszimmetrikus kivitelben. Méretét úgy válassza meg, hogy az ne lógjon ki több mint 2 mm-t az ajtó síkjából.
A megfelelően védett zárbetét: vannak esetek amikor az ajtó vastagságából adódóan a legrövidebb zárbetét sem teljesíti a fenti kitételt. Ekkor van lehetőség az ajtó megvastagítása céljából un. törésvédő pajzs vagy rozetta felszerelésére mely megvédi a zárbetétet. A törésvédő pajzs felszerelése ellentétben a hagyományos zárcímekkel átmenő csavarokkal belülről történik, ezért annak felszerelése ajánlott lehet oda is ahol egyébként elég vastag lenne az ajtó.
Zárfésű - Finomnyitás - Rezegtetés
Nem túlságosan gyakori betörési módok, zajtalanul elvégezhetőek, de nagyon felkészült betörőt feltételeznek. Ezen betörési módok igazi veszélye abban rejlik, hogy zajtalanul, és sok esetben a zárbetét sérülése nélkül véghez vihetőek, a zár akár vissza is zárható. A módszer lényege abban rejlik, hogy a zárbetét belsejében lévő - egyébként kulcs azonosítását végző - csapokat célszerszámok segítségével addig manipulálják míg azok megfelelő állását megtalálják, és kinyitják a zárat. A védekezési módot a zárbetét gyártók letapogatás elleni védelemnek nevezik általában. A védelmet vagy speciálisan kialakított csapokkal, vagy speciális kulcsprofillal, vagy vízszintes kulcsvezetéssel, vagy ezek kombinációjával érik el. Általánosságban elmondható, hogy a csapok számának növelésével nő a zárbetét ezen módszer elleni védettsége. Itt is tennénk egy megjegyzést, miszerint ezen betörési módok komoly felkészültséget, és rengeteg gyakorlást igényelnek, ezért a rosszfiúk igen kis százaléka képes ezekre.
Kopogtatásos módszer
A módszerről régóta tudunk, de most van terjedőben igazán az interneten. Besorolását tekintve akár az előző kategóriában is lehetne, mert nyom nélkül nyitható és vissza is zárható a zárbetét. A módszer lényege, hogy egy speciálisan kialakított kulcsot helyeznek a zárba, majd azt pl. kalapáccsal finoman elkezdik ütögetni. A kulcs mivel nem tud a zárbetétben elmozdulni a kalapácstól kapott energiát mozgási energiaként átadja vele érintkezésben lévő csapoknak melyek elmozdulnak. Ha az ütés pontosan megfelelő erejű volt, akkor a csapok elmozdulásuk közben a másodperc tört részéig nyitható állapotban tartják a zárbetétet. Ezt a nagyon rövid időtartamot kihasználva nyitják ki a zárbetétet. Ezt a betörési módot sem képes bárki elvégezni aki fejébe veszi azt, mert komoly felkészültséget igényel.
Savazás
Az elmélet szerint valamilyen erős tömény savat juttatnak a zárbetétbe amely a benne található apró réz alkatrészeket szétmarja. Az elmélet véleményünk szerint több okból csak elmélet is marad, ugyanis ilyen maró anyagot szerezni nem egyszerű, de ha még sikerül is akkor azt hogyan lehet a helyszínre szállítani? Másrészt hogyan oldható meg, hogy az a zárbetétben maradjon, tegye a dolgát, és ne folyjon ki. Az előzőekben csak néhány buktatót soroltunk fel, mert úgy gondoljuk, hogy ez is elég magyarázat arra miért nem találkoztunk még ilyennel a valóságban.
Fagyasztás
Ismét úgy kezdem, hogy az elmélet szerint, ha egy fémet kellően lehűtünk akkor olyannyira rideggé válik, hogy nagyon könnyen törik.Vagyis ha egy zárbetétet lehűtünk mínusz "nagyonsok" fokra akkor egy ütéssel darabokra törik és kész. Ilyennel sem találkoztunk még...
