Vízpumpafogó :
A vízpumpa fogó is egy alapszerszám a fogók világában, habár a neve nem igazán egyértelmű. A vízpumpa fogó elnevezés igen tévesen a köznyelvben terjedt el, és a köznyelv használja leginkább, de ismerhetik még papagályfogó - ként is. Igazából a vízpumpafogó is a csőfogók családjába tartozik, ez is egyfajta csőfogó. Ugyanis felépítése és működése is megegyezik a csőfogóéval. Pofái nyitásának nagysága változtatható, illetve helyes használat közben nyomásra nő a szorítóereje is. Pofáinak kialakítása miatt leginkább hengeres testek megfogására, csavarására alkalmas. Többféle méretben és változatban is megvásárolható. A változatok közötti legnagyobb különbséget a forgáspont kialakítása jelenti. Ezen a ponton lehet a leginkább megítélni azt is hogy az adott szerszám mennyire minőségi darab. A kínálatunkban szereplő tételeket két csoportra oszthatjuk, az egyik melyeknek a forgáspontjában egy lapolt csap helyezkedik el, és eme lapolt csappal állítható pofái nyitásának nagysága is ( pl: YT-20911 ). A második csoport, melyeknek a pofái nyitásának nagysága egy fogazás mentén állítható ( pl: YT-20893 ).
Vízpumpafogó :
Ejtsünk néhány szót a vízpumpafogók helyes használatáról is. Le kel szögezni, hogy ezek a szerszámok nem kifejezetten hatlapfejű csavarok ki és becsavarására lettek kitalálva, sokkal inkább csövek, hengeres testek megfogására, csavarására. Csövek megfogásánál fontos dolog hogy nincs hatlapolás, vagy semmilyen más olyan kialakítás amiben a szerszám meg tudna akadni, és a maximális nyomatékot át tudná adni a munkadarabnak. Éppen ezért csöveknél, és hengeres testeknél, a megfelelő nyomatékátadás szempontjából nagyon fontos a megfelelő szorítás. Az elv az, hogy minél nagyobb nyomás hatására minél nagyobb szorítóerő is keletkezzen. Csőfogókkal, vízpumpa fogókkal ez akkor kivitelezhető ha a megfelelő módon használjuk őket.
A megfelelő használat pedig a következő:
Lazításnál és feszítésnél is egyaránt arra kell törekedni, hogy a munkadarabnak azon oldalán foglaljunk pozíciót, amelyik oldalról kivitelezhető az, hogy a szerszám markolatait összeszorítva, úgymondván a papagáj hátát nyomva, a szerszámot magunktól elfelé nyomjuk. Ebben az esetben teljesül az előbb megfogalmazott elv, így tudjuk a lehető legkisebb balaseti faktorral használni a szerszámot. Ellenkező esetben sokkal nagyobb az esély arra, hogy nem lesz elegendő szorítóerő, és a szerszám elfordul, elcsúszik a munkadarabon, és biztos hogy valahogyan le fogjuk verni a kezünket, bütykeinket.
