Pontozó, beütő

Pontozó:

Felépítését tekintve egy hatszög anyagaról beszélünk, 110-150mm hosszúsággal. Vastagsága kb 16mm szokott lenni. Az eleje egy hegyes, csúcsos formát kapott, a hátulja pedig lapos, hogy kalapáccsal könnyedén üthető legyen. Pontozóval legtöbbször valaminek a középpontját szokás megjelölni, pl: egy furatnak. Mikor kimértük a furat közepének pontos helyét, akkor a pontozó hegyét oda illesztve, azt erősen megmarkolva, egy -a jelölni kívánt anyaghoz viszonyítva- nagyobb méretű kalapáccsal egy magabiztos, pontos, erős ütést mérve a pontozó tetejére -vigyázva a saját kezünkre-, elkészíthetjük a furat középpontjának jelölését. Amennyiben automata pontozóval rendelkezünk a folyamat ugyanez, csupán az ütés mechanizmusát elvégzi helyettünk egy beépített rugós szerkezet.

Rajztű, avagy lakatos jelölő:

Kinézete leginkább egy tollra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy hegye nem ki- és bekapcsolható és nem is írni lehet vele, hanem karcolni fém vagy bármilyen más felületre. Hegyének anyaga olyan keményfém, mint amilyet közetfúrók hegyei, illetve a fűrésztárcsák éleinél szokás használni.

Sám és betű beütő készletek:

Pontosan ugyanolyan módon és elven néznek ki és működnek, mint a hagyományos pontozó, csupán ezen szerszámok eleje nem egy hegyes csúcsban végződik, hanem számokra 0-9 ig, illetve a magyar ABC betűire vannak formázva. Megkülönböztetünk belőlük egy vékonyabb 6mm anyagvastagságú verziót és egy vastagabb, 8 mm vastagságút.