Hidraulika: A munkafolyadék által létrehozott erők és mozgások összessége. Az energiaátvitel közege folyadék.
Kiindulási helyzet: Egy adott mennyiségű folyadékot (hidraulika esetében legtöbbször olajat), egy adott térfogatú tartályban tárolunk.
Ha elkezdjük csökkenteni a tartály térfogatát, akkor a benne tárolt folyadék nyomása elkezd nőni, és a tartály egy kivezető nyílásán/szelepén a folyadék elkezd kiáramlani. amennyiben a folyadék útjában van egy akadály (pl egy dugattyú) azt maga előtt fogja nyomni (ergo a folyadék munkát végez). Ezt a munkavégzést egy cső (tömlő) segítségével el is vezethetjük ahová szeretnénk.
Hidraulikus szerszámok kategóriánkban YATO termékeket találunk. Műhelyekben használatos présállványokat, karosszéria javító és egyengető szerszámkészleteket, illetve magában hidraulikus pumpákat. Ezen termékkör jelenleg még bővítés alatt áll, de bízunk benne hogy kedves vásárlóink jelenleg is megtalálják, és a jövőben is meg fogják találni náluk a keresett szerszámot.
A hidraulikus présállványok és a hidraulikus egyengető készletek közös műszaki alapból fejlődtek ki, de idővel két eltérő feladatra specializálódtak: az egyik a munkadarab helyhez kötött, nagy erővel történő préselésére, a másik pedig a sérült vagy elmozdult szerkezetek helyszíni nyomására, feszítésére és egyengetésére.
Honnan indult a technológia?
A működés alapja Pascal törvénye: zárt folyadékban a létrehozott nyomás minden irányban továbbterjed. Ha egy kis felületű dugattyúval nyomást hozunk létre, és ez egy jóval nagyobb felületű dugattyúra hat, akkor kis kézi erőből nagyon nagy nyomóerő állítható elő.
Ezt az elvet Joseph Bramah alakította igazán használható géppé, és 1795-ben szabadalmaztatta a hidraulikus prést. A gyakorlati megvalósítás egyik kulcsa a nagy nyomást elviselő dugattyútömítés kialakítása volt, amelynek fejlesztésében Henry Maudslay is fontos szerepet játszott.
A korai hidraulikus préseket többek között tömörítésre, csomagolásra, fémmegmunkálásra és nagy szerkezeti elemek mozgatására használták. A Rijksmuseum egyik fennmaradt korai modelljén már kézi pumpa, szabályozószelep és biztonsági szelep is látható – vagyis az alapfelépítés meglepően közel áll a mai rendszerekhez.
Hogyan lett ebből műhelyprés és présállvány?
Az ipari hidraulikus présekből fokozatosan kialakultak a kisebb műhelyekben is használható H-keretes műhelyprések. Ezeknél a masszív acélkeret biztosítja az ellenerőt, a hidraulikus munkahenger vagy akár egy külön palackemelő pedig lefelé nyomja a munkadarabot.
Itt fontos egy fogalmi különbség: a présállvány önmagában nem feltétlenül hidraulikus gép. Az állvány tulajdonképpen az erőt felvevő vázszerkezet; a hidraulikus erőt egy külön munkahenger, pumpa vagy emelő szolgáltathatja.
A műhelyprés tipikus feladatai:
- csapágyak, perselyek és szilentek be- és kipréselése,
- tengelyek, csapszegek szerelése,
- kisebb fémalkatrészek egyengetése,
- alakítás, hajlítás vagy illesztés,
- gépjármű- és gépjavítási munkák.
Vagyis a prés alapvetően azt mondja a munkadarabnak: „ide állsz, én pedig innen nyomlak.”
Az egyengető készletek más irányból fejlődtek tovább
A hordozható hidraulikus rendszerek fejlődése különösen az autóiparral gyorsult fel. A Blackhawk vállalattörténete szerint 1929-ben jelent meg az első Porto-Power hidraulikus munkahengerük, majd az 1930-as években a technológiát egyre inkább sérült járműkarosszériák javítására alkalmazták. A Blackhawk 1949-ben már külön karosszéria-egyengető rendszert, később pedig komplett mérő- és húzórendszereket fejlesztett.
Innen ered a ma is gyakran használt „Porta-Power” vagy „Porto-Power” jellegű készlet fogalma.
Egy modern hidraulikus egyengetőkészlet jellemzően tartalmaz:
- kézi hidraulikus pumpát,
- nagynyomású tömlőt,
- hidraulikus munkahengert,
- hosszabbító csöveket,
- lapos, V alakú és gumírozott támasztófejeket,
- ékfejet,
- különböző talpakat és nyomóadaptereket,
- sok készletben hidraulikus feszítőt is.
Egy tipikus 4 tonnás Porto-Power készletnél például ezeknek az elemeknek szinte mindegyike megtalálható.
Miért kellett külön egyengetőkészlet, ha már létezett prés?
A legnagyobb különbség a munkadarab mozgatásának lehetőségében van.
A présnél:
munkadarab → bekerül a présbe → a munkahenger nyomja.
Az egyengetőkészletnél:
hidraulikus munkahenger → odakerül a munkadarabhoz → ott fejt ki erőt, ahol szükséges.
Ezért lehet vele például egy deformálódott karosszériaelemet, gépvázat vagy fémszerkezetet belülről kifelé nyomni, két elem közötti távolságot növelni vagy egy elhajlott szerkezeti részt visszaigazítani.
Az egyengetőkészletek felhasználása mára jóval szélesebb lett
Bár eredetileg nagyon erősen kötődtek a karosszériajavításhoz, ma már használják:
autójavításnál, gépjavításnál, mezőgazdasági gépeknél, teherautók és munkagépek javításánál, lakatosmunkánál, acélszerkezetek helyreigazításánál és bizonyos építőipari szerelési munkáknál is.
A hordozhatóság az egyik legfontosabb előnyük: nem kell egy nagy vagy szabálytalan alakú alkatrészt egy présbe beemelni, hanem a hidraulikát lehet odavinni a problémához.
Fejlődésük röviden
Nagyon leegyszerűsítve így lehet felrajzolni a fejlődést:
Pascal elve → Bramah hidraulikus prése (1795) → ipari hidraulikus prések → kisebb műhelyprések és présállványok
és ezzel párhuzamosan:
hidraulikus pumpa + munkahenger → hordozható hidraulikus rendszerek → 1920–30-as évek autójavítása → Porto-Power jellegű egyengetőkészletek → modern karosszéria- és szerkezetjavító rendszerek.
A két termékcsoport tehát közeli rokon, de funkciójuk alapján ma már jól elkülöníthető. A présállvány elsődlegesen kontrollált préselésre és szerelésre szolgáló műhelyeszköz, míg a hidraulikus egyengetőkészlet mobil nyomó-, feszítő- és helyreállító rendszer.
