Csiszolás, reszelés, sorjázás

Csiszolásról álltalában a faiparban beszélünk. A csiszolás a felületkezelés alapja, ami a gyártásból adódóan a felületen keletkezett egyenetlenégek eltüntetését jelenti. Az elkészítendő munkadarab felületi simasága manapság már majdnem mindenhol elvárt, kivételt képeznek azok a dolgok amik nem konkrétan látható helyen helyezkednek el. ( pl.: tetőszerkezetek ). Ezt a felületi simaságot csiszolással érjük el. Ennek 3 fázisa van, amik a csiszoló anyagok érdessége alapján kerülnek elkülönítésre. A csiszolóanyagok érdességét a gyártók egy ’’ P ’’ és egy számértékkel jelölik.

Az első fázisban a méretek durva kialakítása és a felületi egyenetlenségek eltüntetése a cél. Ezt nevezzük durva csiszolásnak, amit P–60-as P-80-as csiszolóvászonnal végzünk.

A második fázisban az első csiszolás karcolásait tüntetjük el, amihez P-100-as P-120- as csiszolóvásznat használjunk.

A harmadik fázisban a felületek simaságának kialakítása van soron. Ehhez P-150-es P320-as csiszolóvászon a megfelelő.

Reszelésről álltalában a fémiparban beszélünk. Mielőtt hozzáfognánk a munkafolyamat elvégzéséhez, ki kell választani a munkához legalkalmasabb reszelőt. A megfelelő reszelő kiválasztása mindig a megmunkálandó anyag minőségétől és mennyiségétől, valamint az elérendő felületi finomságtól, a munkadarab alakjától, és a nagyságától függ. Mindig olyan reszelőt válasszunk amivel minél kisebb fáradsággal, minél rövidebb idő alatt, minél kisebb szerszámfogyasztással tudjuk kivitelezni munkánkat. Főbb szempontonként a következőket vegyük figyelembe:
- Könnyűfémeket mart fogú reszelőkkel, szívós anyagokat kettős vágású, lágy anyagokat egyes vágású reszelőkkel munkálunk meg.
- A reszelő alakját a megmunkálandó felület alakjától függően válasszuk meg. Érdemes előreszelőt használnunk, ha 0,5 mm-nél vastagabb a leválasztandó réteg. Simítóreszelőt válasszunk, ha 0,3 mm-nél kisebb, és finomsimító reszelőt, ha 0,1 mm-nél kevesebb a leválasztandó rétegvastagság.